Ma elmentünk fehérember mamáját meghallgatni, mert énekel egy kórusban. A fellépés egy közeli templomban volt, a kórus pedig kb. 200 tagot számlál. Azt nem árt tudni a dologhoz, h Svédországban a korusban való éneklés a legelterjedtebb hobbi!!!!
A dolog jól kezdődött mindenféle svéd népdalokat énekeltek, főleg tavaszvárókat. Aztán jött a meglepi, amire aztán álmomban nem számítottam.
Az első még csak-csak elment: a zongorist karvezető lányai előpenderültek és szólóztak egyet nekünk. Hát izé, gondoltam, a kórus nekem nem erről szól, de mindegy.
Az igazi sokk akkor ért mikor a csajok elkezdtek a dalfesztiválos számokat előadni mintegy remixként, szünetet nem tartva köztük. Na, ez már szürrealitásba hajlott.
De a legszebb mégis az volt, amikor együttesen (kóruslilag) eldalolták, hegedűkísérettel a “yesterday”-t a Beatlestől, majd legvégül a “final coutdown”-nal zártak.
A kórustagok középkorúak.
Hát erre varrjatok gombot!
Aztán beszélgettem kicsit a mamával, aki mondta, h ez egy ilyen kórus, itt egyrészt nincsen semmiféle követelmény, hogy tag legyél (papa szerint “fürdőszobakórus”:)), másrészt a karvezető határozza meg, h mit fognak énekelni.
lukrecija said,
Május 14, 2008 at 20:54
erdekes lehet
de tenyleg:)
van vmi sved film ilyen korusbaneneklos tortenettel, “så som himmelen” a cime, ismered?
en meg nem lattam, de letezik magyar moziban is havonta egyszer:)
szerpentina said,
Május 14, 2008 at 23:13
Fehérember szerint igen jó film. Hétvégén megnézzük:)) Köszi az ötletet.