Öööö, tudom, h fellengzős a cím..
Repülőn, landolás után, ajtónyitásra várva.
- Cicukám- mondja enyhén elváltoztatott hangon a telefonba egy ápolatlan kinézetű, testes, fiatal srác – csak most szálltunk le, fél órát késett ez az okádék.
(Nem a repcsi késett, mi szálltunk be fél órával az eredeti indulási idő után, ki tudja miért..)
- Pistukááááám! hallom a hátam mögött az egyik külkerületi BVK* felé tartva.
- Józsi! Válaszolja a velem szembe jövő, megállapíthatatlan korú (50? 60? 70?), fehér atlétatrikós, sortos-papucsos, barnárasült tipikus lakótelepi lény.
- Hát hova hova?
- Erre-arra…
Ennek örömére, amikor Anci megkérdezte, hogy és mit csinálsz holnap kislányom? Dolgom van. De Mi? Szóval én ekkor elmeséltem neki ezt a történetet és mondtam, h elmegyek erre-arra.
Tüdőszűrés után. ( Amíg az ember vár a sorára, hogy behívják, elolvashatja, mert mindenhol kinnt van, hogy: 30 év felett évente egyszer, beutaló nélkül jöhet az ember, valamint, h a leletet mikor lehet átvenni. Ezt az utóbbit el is mondta nekem a hölgy, aki beírta az adataimat a gépbe).
Szerp: El kell vinni a leletet az orvoshoz?
Assz**: A leletekért holnap lehet jönni reggel nyolc és fél egy között.
Szerp: Igen. El kell vinni a leletet a háziorvoshoz?
Assz. Miért, ki rendelte a tüdőszűrést?
Szerp: Senki. Én magam jöttem.
Assz. Hogyhogy senki?
Szerp: 30 fölött akkor jön az ember, amikor akar.
Assz. NEEEEEEEEEEEEEEEM. ÉVENTE CSAK EGYSZER LEHET!!!
Szerp. Igen. Ezért vagyok most itt. El kell vinni a leletet a háziorvoshoz?
Assz. Az üzemorvos rendelte?
Szerp. Nem, én magam. El kell vinni a leletet a háziorvoshoz?
Assz: Csak egy leletet kap.
Szerp. Viszont látásra!
Rádióban:
Nemsokára elmondjuk, h mit vegyen magához, ha a főnöke miatt felmegy a vérnyomása. A baltát semmi esetre se.
Ligetben. Vártam egy barátra, aki több mint 20 percet késett, amit akkor még nem tudtam, és azt sem, h hány helyen lehet hajót bérelni. Hátha nem oda beszéltük meg….
A lányhoz, akinél a csónakot lehet bérelni:
- Ne haragudj, ez az egyetlen hely, ahol csónakot lehet bérelni?
- Igen.
- Köszi.
- Hm, – mondja a lány lebiggyesztett szájjal egy ott álldogálónak, – biztos nem vagyok szimpatikus neki.
- Várok valakit…
Legszivesebben leírnám a taxisoförrel folytatott társalgást is, csak az nagyon hosszú volt. Kár.
*bevásárlóközpont
** nővérke, asszem, az a hölgy, aki magához a tüdőszűréshez asszisztál.
lukrecija said,
augusztus 10, 2011 at 14:58
hehehe :)))
hat nem fantasztikus, hogy mindenki magyarul beszel korulotted es mindenfele vicces parbeszedeket lehet (ki)hallgatni? :P
ize, marmint Te nyilvan erted a sved parbeszedeket is, de azok biztos nem ilyen izgalmasak:))
szerpentina said,
augusztus 17, 2011 at 11:42
De, tenyleg az. Furcsa modon en azon is nagyon meg szoktam lepodni, h az emberek itt gtb-ban svedul beszelnek es en ertem. Na ezt vegkepp nem tudom megmagyarazni, de igy van. Csodalkozom, h jeeeeeeee, ertem, je svedul van.
En se hulyulok mar meg…
Viszont nem olyan izgi. Nem magyarosan izgi:))